KATALÓGUSSZÁM
RÖVID LEÍRÁS

A-L 006

Dobos Kálmán:
Manuel de Falla élete és művészete

A de Falláról készült első magyar nyelvű monográfia 13 fejezetben, 7 fotóval illusztrálva mutatja be a spanyol zeneszerző életútját, működésének színtereit, művészetének fejlődését és a kor szellemi áramlatait. A művek táblázata a függelékben, részletes ismertetésük az időrendet követő fejezetekben található.

A-L 014

Dobos Kálmán:
Edvard Grieg élete és művészete

A Griegről készült első magyar nyelvű monográfia a de Falláról publikált kötethez hasonlóan a könyv írója, a zeneszerző Dobos Kálmán a bemutatott zeneköltő nyomában tett utazásainak köszönheti létrejöttét. A legnagyobb norvég zeneköltő életútját követő írás a művek teljes jegyzékével és 15 képpel egészül ki.

A-L 005

Frank Oszkár:
A romantikus zene műhelytitkai - Schubert-dalok

Az öt fejezet a dalok énekszólamával, szöveg- és dallamkapcsolatával, a zongoraszólam mozgásformáival, az ének- és zongoraszólam kapcsolatával, a harmóniákkal és hangnemváltozásokkal, hangsúlyozottan a schuberti harmóniavilág romantikus vonásaival, valamint a dalok szerkezeti felépítésével foglalkozik. (57 oldal kottapéldával)

Frank Oszkár:

A romantikus zene műhelytitkai - Chopin mazurkák, prelűdök, noktürnök, balladák

A könyv a zeneszerző alkotásmódját, zenéjének nyelvi eszközeit vizsgálja. Szövegközi kottapéldákal gazdagon elemzi a tempót, a ritmust, a hangnemet, a dallamot, a felrakást, az ornamentikát, a formálást, a harmóniákat és a modulációt a romantikus zeneköltő e különösen fontos műcsoportjaiban.

(nincs száma)

A-L 008

Hollós Máté: Az életmű fele

Az 1940-es évek vége és az 50-es évek közepe között született magyar zeneszerzőkkel folytatott 23 rádióbeszélgetés szerkesztett szövege és az önvallomás-zárófejezet komponistáink olyan nemzedékét mutatja be, amely a beszélgetések idején már másfél-két évtizede alkot, de életműve még legföljebb a felénél tart. A szemle azt dokumentálja, honnan hová jutott, milyen szellemi fordulatokon ment át e generáció, s miféle, néha sarkítottan különböző esztétikai elveket vallanak újító illetve hagyománytisztelő képviselői.

Kósa György

Az 1897 és 1984között élt kiemelkedő magyar zeneszerző és zongoraművész pályájának elemzése (szerkesztette: Berlász Melinda). A fejezetek: Pályakép (Dalos Anna), Dalok, dalciklusok (Szacsvai Katalin), Oratóriumok és kantáták (Halász Péter), A zongoraművész (Gombos László), Kósa György zeneműveinek jegyzéke (Dalos Anna), Kósa György fellépéseinek jegyzéke (Gombos László).

Az eredetileg 1964-ben megjelent tanulmánykötet Bartók színpadi művei és a Cantata profana alapján avat be a bartóki harmóniavilágba, a tengelyrendszerbe, az akusztikus rendszerbe és az aranymetszés formai tökélyébe.

Az eredetileg 1955-ben megjelent alapvető zeneelméleti munka Bartók két rokon alkotása, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre valamint a Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára című művek tükrében vizsgálja a XX. század immár klasszikussá vált kiemelkedő zeneszerzőjének formaalkotását és összhangzattanát.
A kottapéldákkal és geometrikus ábrákkal illusztrált tanulmányok mint eddig, ezután sem csak a zenész szakma számára jelentenek érdekes olvasmányt, hanem az értelmiség szélesebb körének.

A-L 004

Lendvai Ernő:
Toscanini és Beethoven

A tanulmány Beethoven VII. szimfóniájának rekonstrukciója egy Toscanini-felvétel alapján. Tudományos elemzés a kompozícióról, s egyben az interpretációról is. Tananyag a muzsikusnak - élvezetes szellemi kaland a művet ismerő zenebarátnak.

A-L 007

Lendvai Ernő: Bartók költői világa

Az először 1971-ben kiadott tanulmánykötet Bartók formakoncepciójáról, az anyag és tartalom kölcsönhatásáról (A Kékszakállú herceg vára), a dualitás elvéről (Két portré), a dramatikus formálásról (Két kép), a karakteralkotásról (Négy zenekari darab), hangjelképekről (A csodálatos mandarin), természet-szimbolikáról (Táncszvit), sztereo-problémákról (Zene...)a nagyszonátaformáról (Hegedűverseny, Divertimento), a hídformáról (a hat vonósnégyes) és Bartók harmónia-rendszeréről szól.

A-L 009

Lendvai Ernő:
Bartók és Kodály harmóniavilága

Az először 1975-ben publikált kötetben a Bartók-kutatásban élenjáró Lendvai Kodályra is kiterjeszti vizsgálódását. A tengelyrendszer, az aranymetszés, a Fibonacci-számsor, a kromatikus illetve a diatonikus rendszer hangzásformáinak elemzése után az Allegro barbaro tükrében fejtegeti Bartók zenei nyelvét.

A Bartók-kutatásaival világhírűvé vált Lendvai ebben az, először 1984-ben megjelentetett kötetben a zenetörténet korábbi korszakaira vetíti vissza a Bartók-elemzésben szerzett tapasztalatait. A modalitás és polimodalitás vizsgálatán keresztül jut Verdihez, akit a Falstaff és a Don Carlos vonatkozásában is behatóan, modern eszközökkel vizsgál.

A 20. század kimagasló zongoraművészének magyarországi fogadtatását dokumentálja e könyv. Kritikai szemelvényeken át követhetjük, mint ragadta meg a hazai hallgatóságot s mint vált egyre inkább etalonná a szakma és a publikum köztudatában. 12 fénykép és CD egészíti ki az élményt: az utóbbi 14 műsorszámából nem egy olyan, ami másutt nem került felvételre Richterrel.

A jeles zenetörténész e kötetben foglalkozik a szimfonikus program utóéletével Liszt oratóriumaiban és szimfonikus műveiben, a romantikus totalitás revíziójával egyházi művekben és zongoradarabokban, az 1870-es évek zongora- és kórusműveivel, a késői újító zongora-kompozíciókkal. Számos kottapélda egészíti ki a "Liszt Ferenc estéjé"-vel ugyancsak foglalkozott Szabolcsi Bence emlékének ajánlott könyvet.

Több, mint fél évszázaddal halála után ez az első könyv, amely Bartók Béla zeneszerzői munkamódszerét és gyakorlatát a teljes fennmaradt forrásanyagra alapozva tárgyalja. Korunk nemzetközileg is kiemelkedő zenetörténésze, Somfai László 30 év kutatása alapján, mintegy 3500 kompozíció-vázlat, fogalmazvány, autográf-tisztázat, szerzői javítások és Bartók játszotta előadások tanulmányozására alapozva revideálja a Bartók zeneszerzői módszeréből elfogadott képet. A könyv, amely módszerével modellt kínál a 20. század jelentős zeneszerzői életműveinek tudományos feldolgozására, áttekintést ad valamennyi Bartók-mű és kompozíció-töredék forrásairól, a szakembereknek kijelöli a kutatás fehér foltjait, a gyakorló muzsikusokat eligazítja a Bartók-kottázás vitatott kérdéseiben.